Közeledik a klasszikus spanyol rangadó, az el clásico, és a bajnoki döntő első felvonásának is beillő esemény mellett természetesen a blogunk sem mehet el szó nélkül. El tudjátok képzelni Messit fehér mezben? Vagy azt, hogy összeáll a kegyelmet nem ismerő Pepe-Mascherano kettős a Barcában? Következő csapatunkat olyan arcokból válogattuk össze, akik klubhűséget és ősi rivalizálást nem ismerve mindkét gárdában megfordultak. Mivel a focitörténelem folyamán ezt 33 játékos is elmondhatja magáról, akár három csapatot is összeállíthatnánk, de természetesen minket csak a legjobb tizenegy érdekel. Így történhetett meg, hogy a Realnál nem sok szerephez jutó Eto'o, a kispadok nagy barátja, Saviola, vagy a zseniális horvát Prosinecki ezúttal csak a bő keretbe férnek be. A továbbiakban aranylabdások, korszakos zsenik, idióta elnökök, árulók és elárultak a spanyol foci legtetejéről.

Ricardo Zamora

Aligha akad olyan olvasó, aki kapusunkat láthatta élőben játszani, hiszen a legendás hálóőr 1901-ben született. Neve mégis ismert, hiszen a róla elnevezett Zamora-díjat a mai napig kiosztják a liga legkevesebb gólt kapó kapusának. A négyszeres győztes Valdés mellett természetesen Casillasnak is van ilyen trófeája, de még a padon ülő Pinto is megnyerte még a Celta kapusaként. A névadó Spanyolország első igazán nagy kapusa: 46-szor őrizte a spanyol-, és 13-szor a katalán válogatott hálóját. Barcelonában született, az Espanyolban kezdte pályafutását, de nem jött ki a vezetőséggel (a konyak és a napi három doboz cigi nagy barátjaként ez nem meglepetés), így 1919-ben átigazolt a Barcelonába. Három szezon után visszatért, majd 1930 nyarán a Real Madridba igazolt. Innen csak a közben kitört polgárháború (és a bebörtönzés) miatt kényszerült távozni, és pályafutását Franciaországban, a Nice csapatánál fejezte be. Az öntörvényű klasszis aztán később visszatért, és edzőként két bajnokságot is nyert – természetesen a rivális Atletico Madriddal.

Barcelona: 3 szezon

Real Madrid: 6 szezon, 84 bajnoki mérkőzés

Luis Enrique

A fiatalabbak úgy ismerhetik, mint a Roma padján idegeskedő újabb neokatalán sztáredzőt, a kissé idősebbek katalán ikonként tekintenek rá, pedig bizony éveket játszott a fővárosban is. A Sporting Gijónban kezdte, onnan szerződtette 1991-ben a Real Madrid, ahol kitöltötte 5 éves szerződését, majd ingyen átigazolt Barcelonába. Egy ideig egyszerre utálták mindkét csapat hívei, de fáradhatatlan és temperamentumos játékával hamar belopta magát a katalán szurkolók szívébe. Bárhová tette be edzője, ő mindenhol jó teljesítményt nyújtott, ezért mi most jobbhátvédként számítunk rá. 6 gólt is szerzett el clásico meccseken, egyet még madridistaként.

Real Madrid: 5 szezon, 213 meccs, 38 gól

Barcelona: 8 szezon, 300/78

Fernando Muñoz

Talán nem sokaknak ismerős a név, a kulcsszó a beceneve, mivel Nando-ként többek közt a BEK-döntőben győztes Barcelonának is tagja volt 1992-ben. Ronald Koeman társa volt a védelem közepén a Sevillából igazolt válogatott játékos, de a Sampdoria elleni egyben az utolsó mérkőzése is volt Cruyff csapatában. Sevillai közreműködéssel a Real Madrid igazolta le, ahol azonban két szezon után elveszítette helyét a kezdőcsapatban, és 1996 januárjában visszaköltözött Barcelonába, csak ezúttal az Espanyolhoz. Nyolcszoros válogatott.

Barcelona: 2 szezon, 78 meccs

Real Madrid: 3 és fél szezon, 61 meccs

Albert Celades

A La Masia neveltje, a B csapatból Van Gaal vitte fel a nagycsapat keretéhez. Elsősorban középhátvédként, amolyan söprögető szerepkörben játszatta a fiatal Celadest, de a remek 1996/97-es szezon után egyre kevesebb lehetőséget kapott, pedig új pozícióban, védekező középpályás poszton is megállta a helyét. Megvette a Celta Vigo, de egy év múlva már a Real Madriddal nyert bajnoki címet. A galaktikus érában aztán kikopott a csapatból, elsősorban a Vigoból vele együtt érkező Makélélé miatt, így továbbállt Zaragozába. Két éve a New York Red Bulls, tavaly pedig a hongkongi Kitchee csapataiban bohóckodott egy sort, mielőtt visszavonult.

Barcelona: 4 szezon, 91 meccs

Real Madrid: 4 szezon, 85 meccs

Miquel Soler

Balbekkben ismét egy olyan játékos, aki megjárta Madrid és Barcelona mindkét klubját. Az Espanyol neveltjének legjobb éve alighanem az 1988-as volt: bár klubjával kikapott a kétmeccses UEFA-kupa döntőben, a nyári Európa Bajnokságon pályára léphetett a nemzeti csapatban. Ez elég volt a Barcelonának, hogy szerződést kínáljon neki, és egészen 1993-ig a csapat tagja volt. A legnagyobb sikerről épp lemaradt, a BEK-döntő idején az Atléticoban nyomta kölcsönben, de később egy újabb szezon erejéig ismét felbukkant Madridban: 30 évesen a Real leigazolta a Sevillában sokadvirágzását élő hátvédet, akinek Roberto Carlos mellett nem sok szerep jutott.

Barcelona: 4 szezon, 94 meccs

Real Madrid: 1 szezon, 18 meccs

Luis Milla

Védekező középpályásként újabb Barca-nevelés, aki a profi játékosok sztrájkja miatt 18 évesen bemutatkozhatott a felnőtteknél. Megragadta a lehetőséget, hiszen a Zaragoza ellen gólt is szerzett, ennek ellenére a következő két szezont a B csapatnál töltötte. 21 éves korára azonban beépült a Barcelonába, de a szerződése meghosszabbítása körüli viták miatt gondolt egyet, és aláírt a Real Madridhoz, így nevelőegyesülete egy pesetát sem kapott érte. Cruyff sok minden más mellett bizonyosan a vuduhoz is kiválóan ért, mert Milla új csapatában egyből egy súlyos sérüléssel kezdett (csupán 6 meccset játszhatott első szezonjában). Ezt azonban hat sikeresebb év követte, mielőtt 1997-ben, főleg Redondo tündöklése miatt továbbállt Valenciába. Ha szeretnétek őt mostanában is látni, nézzetek U21 tornákat, hiszen ő az EB-címvédő spanyolok szövetségi kapitánya.

Barcelona: 3 szezon, 67 mérkőzés

Real Madrid: 7 szezon, 192 mérkőzés

Bernd Schuster

A Szőke Angyal 1980-ban, Európa-bajnokként igazolt a Barcelonához, érkezése pont egybeesett Kubala távozásával. Hamar közönségkedvenccé vált, de kiteljesedését egy súlyos térdsérülés, és egy idióta klubelnök is hátráltatta. Az 1986-os BEK-döntőben Venables lecserélte a német karmestert, mire ő azonnal el is hagyta a stadiont, a bebukott büntetőpárbajt már a hotelből nézte. Nunez elnök beváltotta fenyegetését: az aranylabda-szavazásokon egy második- és két harmadik helyet begyűjtő Schustert a következő szezonban egy meccsre sem nevezték! Bár utána még maradt egy évig, új szerződés helyett inkább a Realhoz írt alá. Két remek év után azonban újabb hülye elnök, egy amerikai túrán való részvétel miatti vita, és ismét egy sokkoló klubváltás: Atlético Madrid. 4 éve edzőként tért vissza a királyiakhoz, de egy bajnoki cím után a vezetőséggel és a médiával való hadakozást megunva lelépett. Nehéz ember, a válogatottságot például 24 évesen lemondta, a szövetséggel és csapattársaival kialakult nézeteltérések miatt.

Barcelona: 8 szezon, 201 meccs, 64 gól, 8 trófea

Real Madrid: 2 szezon, 71 meccs, 13 gól, 5 trófea

Gheorge Hagi

Jól sikerült '90-es vébé - szerződés a Realhoz, még jobban sikerült '94-es vébé - szerződés a Barcához. A kettő között egy kis hullámvasút a Brescia csapatával, előtte Románia, utána Törökország. Ez lenne a Kárpátok Maradonájának pályafutása két mondatban, és Hagi legnagyobb sikereit nem is Spanyolországban érte el. Egyik gigásznál sem nyújtott maradandót, viszont a román válogatottal 6 nagy tornán is szerepelt. A szurkolók mindenhol imádták, de ő igazán jól azoknál a csapatoknál érezte magát, ahol ő volt az első számú sztár. Mint például a Galatasaraynál, ahol még 5 sikeres évet töltött el a Barcától való távozása után.

Real Madrid: 2 szezon, 64 meccs, 16 gól

Barcelona: 2 szezon, 36 meccs, 7 gól

Michael Laudrup

Aki látta őt játszani, csakis a legnagyobbakkal említi egy lapon. Pályafutása a Barcelonában teljesedett ki: 1989-ben igazolt a Nou Campba, Cruyff pedig saját képére formálta. Ő volt a barcelonai Dream Team Xavija és Iniestája egyben, a maximum három idegenlégiós szabály miatt azonban a Milan elleni BL-döntőbe nem nevezte őt a holland edző. Az eredmény ismert: négynullás zakó, Laudrup pedig a személyes ellentétek miatt a nagy rivális Realhoz igazol. A Barcával zsinórban megnyert 4 bajnoki címet itt újabb követte, és azt, hogy mit jelentett ő aktuális csapatának, a transzfer körül lejátszott két el clásico jól jellemzi. A Barcelona a Nou Campban 5-0-ra győzött Laudruppal a soraiban, majd egy évre rá a Bernabeuban Laudrup újabb győztes 5-0-nak lehetett részese, immár Real-játékosként.

Barcelona: 5 szezon, 194 meccs, 45 gól, 4 bajnoki cím

Real Madrid: 2 szezon, 73 meccs, 14 gól, 1 bajnoki cím

Figo

A legtöbb indulatot kiváltó igazolás alighanem az ásványvizes palackokról jól ismert portugál szélsőé volt a két csapat történetében. A szurkolók kedvencének számító Figo kijelentette, nem hagyná ott a Barcát, majd egy évre rá, 2000-ben rekordösszegért (az 56 millió dollár ma is ritkaság) a Pérez-éra első galaktikusa lett. Soha nem látott agresszió övezte visszatérését a Nou Campba két évre rá: az őt szögleteknél védő rendőrkordonon többek közt egy disznófejet is áthajítottak az őt Júdásnak nevező culék. Nem csoda, hogy azóta csak egy játékos igazolt közvetlenül a riválishoz: az alapembernek nehezen nevezhető Saviola gondolta úgy, hogy bevállalja ezt a rizikót.

Barcelona: 5 szezon, 218 mérkőzés, 41 gól, 7 trófea

Real Madrid: 5 szezon, 228 mérkőzés, 54 gól, 7 trófea

Ronaldo

Mármint az igazi, brazil Ronaldo. Még mielőtt aranylabdás, vébé-gólkirály vagy Dagi lett volna, a PSV-ben igazi csodagyerekként tűnt fel. Mivel a Barcának Romárióval egyszer már bejött a brazil származású holland gólkirályt leigazolni, 1996-ban akkoriban rekordnak számító összeget, 17 millió dollárt csengettek ki érte. Abszolút bejött, hiszen Ronaldo gólkirály lett, de sem a klub, sem a játékos nem tudott ellenállni az Inter még jobb pénzügyi ajánlatának. Olaszországi karrierjét aztán sérülések árnyékolták be, de a távol-keleti világbajnokságon nyújtott teljesítménye már nem menthette meg attól, hogy ő legyen a legújabb sztár a galaktikus Madridban. Gólkirályi címet, bajnoki trófeát szerzett, de a hőn áhított BL sem itt, sem később Milánó másik felében nem jött össze. Ő az egyetlen játékos, aki az el clásicon és a milánói városi derbin is pályára lépett mindkét együttes színeiben.

Barcelona: 1 szezon, 44 meccs, 39 gól, gólkirályi cím

Real Madrid: 5 szezon, 164 meccs, 99 gól, gólkirályi cím

Edző: Radomir Antic

Mindössze két szakvezető mondhatja el magáról, hogy mindkét kispadon ült. Az uruguayi Enrique Fernández Violáról kevés információnk és még kevesebb személyes emlékünk van, hiszen az úriember még az ötvenes években hajtotta végre ezt a bravúrt. A szerb Antic is bő 10 évet várt, mielőtt átült a riválishoz. A klublegendát, Di Stéfanot váltotta 1991 márciusában a Real padján egy, a klubhoz nem méltó időszakban. Első három meccsén nyeretlen maradt a csapat, de végül bajnoki bronzérmet és UEFA-kupa indulást harcolt ki. A következő szezonban a két friss igazolás, Prosinecki és Luis Enrique beépítésével, és Hierro középpályásként alkalmazásával szárnyalt a csapat, de a présidente, Ramón Mendoza jó ötletnek tartotta Leo Beenhakker kinevezését sportigazgatónak, majd menedzsernek. Anticnak a 7 pontos bajnoki előny ellenére távoznia kellett, a hollandnak pedig innen sem sikerült bajnokságot nyernie, mivel a Barcelona májusig beelőzte a madridiakat.

Eltelt 10 év, közben kétszer is távozott az Oviedo, és háromszor az Atlético Madrid kispadjáról (a Matracosokkal bajnok is lett), éppen jól megérdemelt másfél éves szabadságát töltötte, amikor 2003 januárjában hívta a bajban lévő Barcelona. A baj szó szerint értendő, hiszen 20 bajnoki után a katalánok a 15. helyen szerénykedtek, pár pontra csupán a kieséstől. Louis van Gaal műve volt a bravúr, őt váltotta Antic, és különös kettős feladatot kapott: megmenteni a csapatot a kieséstől, és folytatni a menetelést a Bajnokok Ligájában. Végül szenzációs hajrával hatodik lett a Barcelona, a Juventus ellen pedig hosszabbításban estek ki a BL-negyeddöntőben. Victor Valdés és Andrés Iniesta is neki köszönhetik bemutatkozásukat. Hogy miért nem maradt ő az edző? Természetesen az új elnök, Joan Laporta miatt, aki Frank Riijkardban látta a klub jövőjét.

Real Madrid: 10 hónap, 37 mérkőzés, 27 győzelem

Barcelona: 6 hónap, 24 mérkőzés, 12 győzelem

A remek képek a www.20minutos.es összeállításából származnak.